Kormányhivatali tájékoztatás a mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos tűzvédelmi szabályokról

A mezőgazdaság ágazatában a tavaszi munkákat lassan befejezik, de hamarosan következik a nyári betakarítás időszaka, amelyre minden gazdának fel kell készülnie nemcsak a gépek üzemképessége, hanem tűzvédelmi megfelelősége szempontjából is.

A nagyon meleg idő, a forró gépalkatrészek, esetleg csepegő üzemanyag, a könnyen gyulladó száraz növényzet együttes jelenléte könnyen tűzesethez vezethet.

A tűzesetek megelőzése érdekében fontosnak tartjuk a lakosság, valamint a gazdálkodó szervezetek tájékoztatását az aktualitásokról, a mezőgazdasági munkálatokra vonatkozó tűzvédelmi, iparbiztonsági szabályokról.

A mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos tűzvédelmi szabályok

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 221-224. és 229-231. §-ai tartalmazzák az aratásra, a rostnövénytárolóra, kazalra, valamint a mezőgazdasági erő- és munkagépekre, terményszárításra vonatkozó szabályokat.

A legfontosabb szabályok az alábbiak:

1. Aratás

• A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.

• A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással.

• Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.

• Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

2. Rostnövénytároló, kazal

• A mezőn összerakott kazal, valamint a rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező

a) fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,

b) egyéb építményektől legalább 100 méter,

c) vasúti vágányoktól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méter,

d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter, illetve

e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.

• A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
• A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.
• A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlak körül legalább 3 méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással.
• Dohányozni csak szélcsendes időben, a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.

3. A mezőgazdasági erő- és munkagépek

• A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel és szikracsapóval vagy lapáttal is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.

• A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.

• A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni.

• Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.

• A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

• Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, betakarítással érintett területen és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

• Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles szántással vagy tárcsázással kialakított védősávon kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

• Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.

• Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.

• A kazalozást végző erőgép a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.

• A kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen, de legalább naponta meg kell tisztítani.

4. A gépszemle (műszaki ellenőrzés) főbb szempontjai:

• motor, hengerfej, üzemanyag-ellátás tömítettsége,

• kipufogó rendszer állapota, szikrafogó, melyet sötétben is ellenőrizni kell,
• biztosítékok, túláramvédelem, áramtalaníthatóság, akkumulátorsaruk rögzítése, lemezeken áttörő vezetékek hüvelyezése,
• sztatikus feltöltődés elleni védelem, porrobbanás és áramütés ellen földelővezeték,
• ékszíjak, szalaghajtás lefutása: súrlódás,
• csapágyak cseréje, elszíneződésének vizsgálata karbantartási időszak alatt (ezt a szemlén már nem lehet kiszűrni),
• porvédelem, az elszíneződések vizsgálata naponta, kombájn terelőcsiga csapágyazás-ellenőrzés,
• bálázók: hibás-, vagy porvédelem nélküli csapágy üresen járatva "eltérő" hangot ad,
• hidraulikus munkahengerek,
• kardánburkolat, hajlékony földelővezeték, akkumulátor villamosságot nem vezető anyagú védőburkolatának megléte,
• amennyiben az üzemanyagtartályban szűrőt helyeztek el, annak megléte,
• egyéb mechanikus alkatrészek.

A járművön a műszaki ellenőrzésen való részvétel írásos igazolása legyen elhelyezve.

5. A terményszárítás szabályai

Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni. 

A szárítóberendezések előzetes telephelyi szemléjének főbb szempontjai:

• az előző évi ráégett maradványok eltávolítása,
• az égőfejek karbantartása, megfelelő tüzelőanyag használata,
• porkamra megfelelő műszaki állapotban és tisztán tartása,
• a hőfokszabályozó megfelelő műszaki állapota,
• villamos és villámvédelmi felülvizsgálat 6 évente,
• a tűzoltó készülékek rendszeresítése az égőfej teljesítményétől függően:
• 233-580 kW összteljesítményhez 1 db 55 A és 233 B,
• 580-1160 kW összteljesítményhez 2 db 55 A és 233 B,
• 1160-5800 kW összteljesítményhez 4 db 55 A és 233 B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.