Hédervári Baráti Kör
A megalakulás és az első tíz év dióhéjban
Az összefogás gondolata eredetileg a győri Szentlélek templom avatásán, 1985-ben született meg, utána viszont újabb összefogásra késztette a Hédervárért aggódó embereket, hogy az 1980-as évek végére a Szent Mihály templom és a Boldogasszony kápolna nagyon rossz állapotba került. Szemetes volt az utca, elhanyagolt a patakpart, a vadaspark.
A politikai környezet 1989-ben pedig már azt is lehetővé tette, hogy civil szervezetek jöjjenek létre Magyarországon és az egyesülés szabadsága, a szólásszabadság, a rendszerváltást jellemző szervezkedés nagy lelkesedéssel töltötte el a héderváriakat is. Mindjárt a megalakuláskor 149 ember csatlakozott a civil szervezethez, soraikban akadtak Hédervárról elszármazottak a helybéliek mellett.
Az egyesület elnöke ekkor dr. Mayer Béla volt, míg a titkár – és egyben a kör lelke –Hujber Gézáné Júlia. Az induláshoz a Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület nyújtott segítséget, az emblémát pedig Kelemen Benő Benjamin grafikusművész tervezte.
A Hédervári Baráti Kör első rendezvénye a II. világháborús emléktábla felavatása lett 1989 augusztusában.
Még ugyanezen a nyáron, augusztus 15-ére kitakarították a Boldogasszony kápolnát, és megtartották az első tábori szentmisét a kápolna előtti parkban. Erre a Fekete Madonna szobrot is kihozták a templomból, mindezzel pedig újjáélesztették a búcsújárás hagyományát Héderváron.
A templomok felújítása következett, ehhez még 1989 őszén a Város és Faluvédők Szövetségének ülésén ötleteket kaptak a héderváriak. Bejegyezték e célból a Hédervár Templomaiért Alapítványt 1990-ben, és vele szoros együttműködésben megkezdődtek a munkálatok.
A Baráti Kör 1990-ben elsőként rendezett falunapot a Szigetközben. Ezen alkalomból választották díszpolgárrá dr. Timaffy László néprajztudóst, és emlékoszlopot is avattak, amelyet Orosz János és Orosz Gergely faragott. Megjelent az első újság, és a falunapon kezdtek gyűjteni a templom felújítására, amihez szinte a falu valamennyi családja adakozott, pénzt és munkát is ajánlva. Segített az akkori önkormányzat, a termelőszövetkezet, illetve az Esztergomi Főegyházmegye. Hédervár lakói az akkori beszámoló szerint 3500 óra segéd- és szakmunkát végeztek ingyenesen. Kiemelnénk Kránicz Sándort, aki a villanyhálózat teljes felújítását elvégezte, Bogár József vállalkozót, aki a fuvarozást vállalta, illetve Miksó Sándor apátplébánost, aki az állványzatot biztosította.
Az egyesület kiadványainak megjelenését ifj. Radek József biztosította, míg a kulturális élet fellendítésében Borbély Károly festőművésznek volt nélkülözhetetlen szerepe. Fekete Madonnánk népszerűsítéséért Sághi Gyuláné Marikának mondhatunk köszönetet.
Az egyesület munkáját 1997-ben Podmaniczky-díjjal ismerték el!
A Baráti Kör második korszaka
Az első 10 év után a tagok lelkesedése ugyan kissé alábbhagyott, de Júlia néni életben tartotta az egyesületet 2005-ben bekövetkezett haláláig. Néhány évnyi csend után 2010-ben Nádasi László vette át ifjú lelkesedéssel a baráti kör vezetését, és kulturális programok szervezésével újjáéledt a hédervári szervezet tevékenysége.
A lelkesedés további élesztésére helytörténeti sétát tartott a kör 2010. április 24-én Héderváron, majd 2010 júliusában közös koncertet szervezett a győri ír-magyar kulturális napokhoz kapcsolódva a hédervári Szent Mihály plébániatemplomban. Ezen részt vettek az Apáczai Csere János Kar írországi vendégdiákjai, így tisztelegve ezzel a XVIII. században Írországból Győrbe került Könnyező Szűz Mária kegyképnek, amelynek másolatát Hédervár őrzi.
Két hónappal később szervezték a "Hédervár 800+" emlékkonferenciát a község 1210-ben született, első írásos emlékének 800. évfordulója alkalmából a Khuen-Héderváry-kastélyban, neves előadókkal. Erre az évfordulóra sikerült megszerezni és közzétenni az eredeti, jelenleg Pozsonyban őrzött oklevél digitális másolatát.
Ettől az évtől kezdve már kiemelt cél volt, hogy a Hédervári Baráti Kört "ernyőszervezetként" fogja össze a több éve működő, de jogilag be nem jegyzett, helyi civil szervezeteket. Így például:
a Nefelejcs Nyugdíjasklubot
a Hédervári Asszonykórust,
a "Csellengők" Ifjúsági Klubot.
Így ezt az időszakot a civil szervezetek szoros együttműködése jellemezte.
Az egyesület egyik kezdeményezője, szervezője és támogatója lett a rendszeressé váló "Adventi Gyertyagyújtás" programsorozatnak, majd a civil szervezetekkel együttműködve a régi idők majálisainak hangulatát próbálta visszahozni. Ez szerencsére azóta már hagyománnyá vált, így a sportpályán minden évben adott május 1-jén a jó hangulat. Visszatérő vendég a Rába Fúvószenekar, a közös, kulináris élmény pedig azóta is összefogja ez alkalommal a civil szervezeteket.
A baráti kör tagjai aktív szerepet vállaltak 2009 után Hédervár-Héderfája-Éberhard közös testvértelepülési találkozóinak szervezésében, 2011-ben pedig a tagok kezdeményezésére és szervezésében láthatta vendégül Hédervár több napra – első alkalommal egyszerre – mindkét testvértelepülés lakóit. Ennek megtartására községi, európai uniós pályázatot nyújtott be a kör, amelynek tagjai minden évben részt vesznek az éberhardi kulturális és közösségi programokon.
Utána, 2016-ban ismét Hédervár kapott pénzügyi támogatást a Földművelésügyi Minisztériumtól a "Hungarikum 2015" pályázat keretében, így tudták megrendezni augusztus 10-14. között a hármas találkozót.
A pezsgő, hédervári kulturális életet három kiállítás is gazdagította egyszerre. A Timaffy-vándorkiállítás megnyitóján jelen voltak néhai dr. Timaffy László lányai, a héderfájai gyökerű Bancsi Alapítvány képviselői és Timaffy László munkásságáról mesélt dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató. A másik Matusz Péter Pál "Az út" című kiállítása volt, amit Farkas István piarista házfőnök nyitott meg a Boldogasszony-kápolnában. A harmadikon Héderfája építészeti és kulturális/történelmi értékeit mutatta be a 800 éves Árpád-fája tövében dr. P. Szalay Emőke néprajzkutató. Itt párhuzamosan búcsúi kézműves vásárt tartottak, népi kalandpark és kézműves foglalkozások mellett, az eseménynek Szilágyi Dániel volt a fő szervezője.
A harmadik korszak
Mivel 2013-tól Nádasi László kormánytisztviselőként kapott feladatot és többek között a civil szervezetek támogatását kezelő Nemzeti Együttműködési Alapban is szerepet vállalt, összeférhetetlenné vált ezzel civil szervezet-vezetői tevékenysége. Munkánkat egy ideig még tudta segíteni a távolból, de 2017-re nyilvánvalóvá vált, hogy új vezetőt és vezetőséget kell választani. Így 2018-ban Dánielné Németh Erzsébet vállalta el a Hédervári Baráti Kör újjáélesztését, Szabóné Németh Ágnes és Alcser Norbert titkár mellett.
Az egyik cél most is az volt, hogy a faluban működő, de bejegyzés hiányában támogatásra nem jogosult szervezeteket összefogják és munkájukat segítsék. A másik az, hogy a mára önállóan, eredményesen működő Hédervár Templomaiért Alapítvány területe mellett –minthogy ők az épített környezetünk, elsősorban templomaink megóvásán munkálkodnak – a faluszépítés egyéb területein is fejlődjön a település. Olyan környezetet teremtsünk tehát, ami méltó falunk múltjához, örökségünkhöz. A harmadik célt jelentette a civilek által szervezett rendezvények támogatása, amellyel a közösségteremtés területén szeretnénk előre haladni. Támogatni kívánjuk a következő generációt, azokat, akik szívügyüknek érzik a környezetük védelmét, a növények vagy akár az építészeti értékek megóvását.
Az új vezetőség fennállásának első két évében például futóversenyt szerveztünk az iskola javára, de sor került a Boldogasszony-zarándoklatra is, a 2018-as farsangi bál bevételéből pedig fákat ültettünk a faluban született gyermekeknek. Őszi dekorációkat készítettünk a közterületeken, emlékpadot helyeztünk el az emlékoszlop mellett, fogadtuk a pozsonyi csata emlékére a lovas zarándokokat. Vállaltuk az Úr napi körmenet egyik oltárának díszítését, és a 30 éves jubileum megszervezését, amely alkalomból rajz- és fogalmazási versenyt szerveztünk az iskolásoknak "Lakhelyem 30 év múlva" címmel.
Nagy megtiszteltetés, hogy 2020 februárjában néhai dr. Rechnitzer János professzor, falunk szülöttje bemutatta családtörténti könyvét egy író-olvasótalálkozó keretében. Büszkék vagyunk arra is, hogy településünk másik híressége, Borbély Károly megnyitotta állandó kiállítását az önkormányzat dísztermében.
Az ünnepekre a Hédervári Baráti Kör tagjai hangulatos díszítésekkel színesítik környezetüket, ahogy a virágágyások gondozásával is ezt szeretnék elérni. Közös összefogással sikerült az emlékoszlop körüli tér rozsdás kerítését rönk oszlopokra cserélni. A költészet napja alkalmával felhívást intéztek a vállalkozó szelleműek felé a kedvenc versük közzétételére a közösségi felületen.
Az egyesület élére ezután 2023 októberétől dr. Krankovits Melinda állt, a titkári pozíciókat Csanádi Zsoltné és Hartai-Molnár Tímea vette át. Az egyesület célzott tevékenysége továbbra is az, hogy ápolja a falu hagyományait, erősítse a lakosság szeretetét szülőhelyünk iránt. Kezdeményezi a község szépítését, virágok, fák telepítését, védi a környezet tisztaságát. Kulturális, sporthoz kapcsolódó és szórakoztató programokat szervez. Az egyesület szerves része továbbra is a Hédervári Asszonykórus és a Nefelejcs Nyugdíjasklub. Mindkét társ-szervezet számos közösségi programon vesz részt, így színesíti a falu életét.
2023 decemberében az adventi 3. gyertyagyújtás ünnepségén hagyományteremtő jelleggel koncertet szerveztek a Szent Mihály plébániatemplomban a nyugdíjasklub és a Rózsafüzér Társulat tagjai imái és énekei után. Ezt követően a Nyugdíjasklub tagjai megvendégelték a résztvevőket.
Büszkék vagyunk elődeinkre, akik a rendszerváltás hajnalán merték vállalni a civil lét kockázatát, és erőt, energiát nem kímélve, önkéntes munkával, adakozással segítették településünk fejlődését. Igyekszünk felnőni a feladathoz, hogy az általuk megkezdett munkát továbbvigyük.
Együtt, összefogva, töretlenül dolgozunk szeretett falunkért, Hédervárért.
