Hédervár Tűzoltó Egyesület

Az ezredfordulótól napjainkig- a Hédervár Tűzoltó Egyesület negyedszázada

A 2000-es év jelentős mérföldkő volt a szervezett tűzvédelem rendszerében, hiszen az 1999- ben megjelent katasztrófavédelmi törvény, az állami tűzoltóság és a polgári védelmi szervek összevonásával létrehozta az új katasztrófavédelmi szervezetet. A törvény hatálybalépésével 2000 január 1.-én megalakult a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az ezt követő időszakban először a 2004-es európai uniós csatlakozással együtt járó jogharmonizáció korszerűsítette a tűzvédelmi törvényt, majd 2011-ben a katasztrófavédelmi törvény értelmében a tűzoltás és műszaki mentés állami feladattá vált. A szervezeti változásokkal egyidejűleg erősödött az önkéntes egyesületek jelentősége, bővültek lehetőségeik.

"Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe."

A Hédervár Tűzoltó Egyesület 1889-es megalakulása óta, tagjai altruista szemléletmódjának köszönhetően folyamatosan fejlődött és látta el önként vállalt szakmai feladatait, fejlesztette eszközeit, korszerűsítette a szertárát. Különösen így volt ez Kovács Gyula és Fövényesi Károly elnöksége alatt, akik a közösségépítésen túl a szertár felújításáért is sokat tettek. Ebben az időszakban megtörtént a szertár hőszigetelése és a nyílászárók cseréje is. Elnökségük alatt a parancsnok Csanádi Sándor volt, aki a tűzvédelem érdekében huzamosabb időn át nyújtott kiemelkedő helytállásáért az önkéntes tűzoltóknak járó legmagasabb elismerést Széchenyi Ödön Emlékplakettet vehetett át. Az új évezred első évtizedében a Hédervár Tűzoltó Egyesületben generációváltás zajlott, a parancsnokságot Csanádi Sándortól Csáki Károly a Katasztrófavédelem hivatásos tagja, az elnökséget Gondár Imrétől Ábrahám Szilvia vette át. Az új vezetőség aktívan vetette bele magát a feladatokba, operatív és stratégiai terveket készítettek az egyesület jövőjének, fejlődésének biztosítása érdekében. Ebben az időszakban a pályázati lehetőségek is bővültek, ezek kihasználására kellett törekedni és egyre inkább fókuszba került az utánpótlásnevelés fontossága, melynek érdekében először a helyi általános iskolából 8 lányt sikerült bevonni az utánpótlásnevelési programba. Az évek során az egyesület ezt a programot folyamatosan fejlesztette, így pár év leforgása alatt a szakmai tevékenységet ellátó férfi rajok mellett, felnőtt női rajjal, ifjúsági lány és fiú rajokkal, gyerek lány és fiú rajokkal büszkélkedhetett. A közösségépítés nem merült ki a szakmai feladatellátásban, a versenyfelkészülésekben, a tagok szívesen töltöttek időt együtt kortól, nemtől függetlenül és nem csak közös gondolkodással, hanem tettekkel is bizonyították elkötelezettségüket.

"Ha van cél, vezet oda út is."

A szervezet céljai egyértelműek voltak, az emberi erőforrás rendelkezésre állt, a beadott pályázatok elkezdtek sikeresek lenni, így az anyagi forrásoknak köszönhetően kezdődhetett a fejlesztés. A beavatkozások növekvő esetszáma és a taglétszám bővülése okán időszerű volt védőruhák beszerzése, az eszközfejlesztés és a tűzoltószertár felújítása is. Természetesen nem volt mindenre pályázati forrás, így ki kellett találni, hogy milyen lehetőségek vannak még azon kívül, hogy az egyesület tagjai számos önkéntes munkaórát szántak a szakmai feladatellátáson túl arra, hogy a szertár és környezete megújulhasson, ezért az egyesület tagjai arra jutottak, hogy támogatókat kell keresni a vállalkozók körében, akik a társadalmi szerepvállalás keretében, látva a közösség tevékenységét, segíthették a célok megvalósítását. Ezt a törekvést rövid időn belül siker koronázta, egyre több támogató állt az egyesületi tagok mellé, így elkezdődhetett a szertár belső tereinek teljes felújítása, majd a garázskapu és a tető héjazatának cseréje. A fejlesztés azóta is folyamatos, jelenleg a szertár bővítése zajlik.

"Istennek dicsőség, egymásnak segítség"

A szakmai feltételek biztosítása alapot szolgáltatott arra, hogy az egyesület együttműködési szintet lépjen, így 1-es kategória besorolást kapott, ami szorosabb együttműködéshez vezetett a Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség hivatásos állományával. Az egyesület illetékességi területe 3 szomszédos településsel bővült. A szakmai bevetések száma évről évre nőtt, a tűzesetek száma nem emelkedett, de a műszaki mentések megsokszorozódtak. Ennek oka a gyakori szélsőséges időjárás volt, mely fákat döntött, ágakat szaggatott és közúti baleseteknél is lényegesen többször volt szükség a tűzoltók segítségére. Árvízi védekezésre is sor került, 2013 nyarán a Dunán levonuló árhullám adott védekezési feladatot a tűzoltóknak. A 2019-ben kirobbant koronavírus- járvány új kihívásokat jelentett, az egyesület gyorsan reagált a veszélyhelyzetre és aktív szerepet vállalt a településvédelmi bizottság munkájában valamint a gyakorlati feladatellátásban, melynek keretében két éven át rendszeresen ózonos fertőtlenítést végeztek, a fertőzéssel érintett családok számára a napi feladatok ellátásában nyújtottak segítséget. A tűzoltók számára a pandémiával az élet nem állt meg, de 2021-ben Csáki Károly parancsnok, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományában hivatásos szolgálatot teljesítő alezredesének tragikusan korai halála megrendítette a közösséget, ám a munkát folytatni kellett, az új szakmai vezető Bugár Tamás lett.

"Az ember emberségének az ember számára legfelkavaróbb szimbóluma, a tűzoltóautó"

A tűzoltók munkájához speciális eszközök, felszerelések szükségesek. A Hédervár Tűzoltó Egyesületben ezen a területen is látványos a fejlődés. A gépjárműfecskendő egy Mercedes 1113 típusú matuzsálem, ami 54 éves kora ellenére betölti funkcióját. Pályázati forrásoknak köszönhetően 2020-ban az egyesület flottájába került 1 db VW Amarok tehergépjármű, amely a műszaki mentésen túl, árvízi védekezésre van felszerelve, 2022-ben 2 db komplett búvárfelszerelés, 1 db motorcsónak utánfutóval, 1 db Rosenbauer kismotorfecskendő, 2023-ban pedig egy mentőhajó. A tűzoltó technika ilyen mértékű fejlesztése segíti a hatékony feladatellátást, a magas szintű szakmai tevékenységet, ezen túlmenően, 100 000 000 Ft anyagi értéket képvisel. Ilyen léptékű fejlesztésre az egyesület életében eddig nem volt példa.

"Együtt-egymásért"

A tűzoltóegyesület taglétszáma dinamikusan nő, az óvodás korú gyerekek bevonásával bővült az utánpótlásnevelési-program, a felnőtt, szakmai tevékenységet ellátó tagok száma is dinamikusan növekszik, 2022-ben a vízi feladatok ellátására 13 képzett búvár belépésével és 4 tűzoltó tag hajóvezetői képzésével megalakult egy vízi segítségnyújtást biztosító alegység a szervezeten belül, akik a hajókon teljesítenek szolgálatot szükség esetén. A szervezet jó kapcsolatokat ápol a helyi civil szervezetekkel és határon túli, szlovákiai és ausztriai tűzoltótestületekkel. Közülük kiemelkedő a Bősi Önkéntes Tűzoltó Testület, akikkel rendszeresen közös szakmai programokon vesznek részt. A szakmai fejlődés elősegítése szempontjából az együttműködést további osztrák, német kapcsolatokkal kívánják bővíteni.

"Ha összejövünk, az a kezdet, ha összetartunk, az a haladás, ha összefogunk, az a siker."

A jó közösség fennmaradása szempontjából egyik alapvető szükséglet az együttműködési készség megléte ahhoz, hogy tagjai együtt tudjanak működni és dolgozni. Ehhez nélkülözhetetlen az őszinte kommunikáció, de az építő jellegű kritikának is helye van. Másik feltétele a jó közösségnek az összefogás készsége, a közös célok érdekében. Ehhez hozzájárulnak az együttes élmények, melyek összetartják a tagokat. A közös érdeklődés igazi közösséggé kovácsolja a résztvevőket, így azok örömmel töltik együtt idejüket és ha jól érzik magukat együtt, nem csupán új élménnyel gazdagodnak, hanem van mit emlegetni, van miből meríteni a hétköznapokban. A 135 éves Hédervár Tűzoltó Egyesület élő közössége pont ilyen és reményeik szerint ez kitart a következő 135 évben is.