Római Katolikus Egyházközösség
A Hédervári Római Katolikus Egyházközség történelmi pecsétjében található egy 1031-es évszám, amely mutatja első királyunk, Szent István parancsához híven, hogy kilenc másik településsel együtt, ekkor emeltek imahelyet községünkben.
Ez bizonyítja, hogy az Egyházközség 993 éve töretlenül végzi munkáját, támogatva és erősítve a hitéletet, a katolikus vallás gyakorlását.
Az Egyházközség egyházi vezetője: Kapui Jenő Atya.
Világi vezetője: Mézes Attila.
A képviselő-testület tagjai: Györkös István, Horváth Gábor, Kiss Mihály, Kránicz Sándor, Molnár Lajos, Miksó István, Nagy Frigyes, Seresné Domina Teréz, Soósné dr. Erdős Violetta, Szabóné Németh Ágnes, Tóth Attila
Támogató tagok: Erdős István, Füredi Károly, Hegedűs Imre, Nádasi István.
Az emberi lélek a vallásban találja meg hitét, reményét. A hit megtanít szeretni, lendületet ad a léleknek, erőt az akaratnak.
Így van ez ma is, és a jelenkor lehetőségeit megragadva a Hédervári Római Katolikus Egyházközség minden erejével azon munkálkodik, hogy Hédervár ősi értékeit megőrizze az utókor számára, ehhez pedig maximálisan igénybe veszi azokat a pályázati lehetőségeket, melyekkel templomait, épületeit, eszközeit gyarapítani tudja. Ezért adta be felújításra pályázatait 2002-ben, 2004-ben, 2007-ben, 2008-ben és 2010-ben.
Az első elnyert pályázatnak köszönhetően – amelyen az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő segítségével 7 millió Ft-ot nyert – a Nepomuki Szent János-oldaloltárt restauráltatta és megtisztíttatta a főoltárt. Az oldaloltárokra a Nemzeti Kulturális Alap biztosította a kivitelezési összeg felét, a fennmaradó összeget pedig az Egyházközség finanszírozta önerőből.
Klemensics Károly atya segítségével 2004-ben megszépült a győri Könnyező Szűzanya kegyképének másolatával díszített Mária-oldaloltár, melyet Angel Radukov festőművész-restaurátor újított fel. Az egykor kegyúri ajándékként felajánlott két mellékoltár minősége kitűnő, felületük mindenben megegyezik a hédervári kastély kápolnaoltárával.
Az Egyházközség 2007-ben önerőből felújíttatta a barokk korabeli szószéket. A munkát Dabrónaki Béla faszobrász-restaurátor végezte.
Szintén önerőből restauráltatta 2008-ban a 18. századi keresztelőkút tetejét az Egyházközség, amely a felújítási munkálatok elvégzésére Szőnyi Zsuzsanna faszobrász-restaurátort kérte fel.
A Főoltár Szent Mihályt ábrázoló oltárképét ugyancsak Szőnyi Zsuzsanna restaurálta 2010-ben.
A templombelső felújítása mellett az Egyházközség önerőből megkezdte a templom környezetének rendbetételét. A plébánia épülete köré drótfonatos kerítés került, majd Soós Sándor szakmai vezetésével és támogatásával a patak melletti kőfalkerítés is megújult. A patakmeder a Hédervár Templomaiért Alapítvány, az Egyházközség és a Hédervári Tűzoltó Egyesület szoros összefogásának köszönhetően, sokak önkéntes munkája által tisztult meg.
Hálás köszönet illeti a Plébániai Tanácsadó Testületi mindazon tagjait, a híveket, akik a templom és környezetének felújítása során önkéntesen, fizikai munkával, illetve anyagilag segítették a munkálatokat: Karácsony József, Radek József, Molnár Lajos, Kovács Jenő, Kiss László, Szokolics Lajos, Menyhart József, Soós Erzsébet, Mag István, Soós Géza, Kiss Antal, Beke Péter. A Jóisten fizesse meg sok éves szolgálatukat! Sajnos többen már nincsenek közöttünk.
Az Egyházközség harmadik nyertes pályázata a templom külső felújítására irányult, az erre a célra elnyert összeg 10 millió Ft-ot tett ki és az Emberi Erőforrás támogatáskezelő biztosította. Korábban Papp Ferenc támogatásával valósult meg, a templom belső festése 1991-ben, a külső festés 1994-ben.
A templom felújítási terveit – amelyek alapján a mai napig is dolgoznak – a Hédervár Templomaiért Alapítvány készíttette el.
A külső vakolat eltávolítása után sómentesítés történt, a falszerkezet átmosásását követően pedig új, speciális vakolatrendszert kapott a templom külső lábazata. A templom nyílászáróinak cseréjére 15 millió Ft-ot sikerült nyerni a Bethlen Gábor Alap pályázati lehetőségének kihasználásával. Szintén a Bethlen Gábor Alap pályázati keretéből folytatódhatott 2020-ban a főoltár szobrainak restaurálása, további 7 millió Ft értékben.
Teljes rekonstrukción esett át 2021-ben a Dangl Antal által épített orgona is, amely többek között a gyenge minőségű horgany, homlokzati sípok helyett új, ón sípokat kapott.
A plébánia épületének felújítása több lépcsőben indult el 2019. és 2023. között.
Az első ütemben a Bethlen Gábor Alaptól 5 milliós pályázati forrást nyertünk, amiből elindulhattak a munkálatok: a teljes aljzatcsere, a közfalak áthelyezése, a víz- és fűtésszerelés, az elektromos felújítás, a nyílászárók cseréje.
A második ütemben további 3 millió Ft elnyerésével folytatódhatott a felújítás.
A harmadik ütemben 15 millió forintos támogatást nyertünk a Magyar Falu Program keretében arra, hogy a paplakot lelkigyakorlatos, illetve zarándokházzá alakíttassa az Egyházközösség a tetőtér kialakításával és felújításával. Kapcsolódó eszközbeszerzésekre is nyertünk a Magyar Falu Program keretében további 5 millió Ft-ot.
A paplak földszintjének felújításával 2023-ban készültünk el. A 2022-ben megvalósult, külső hőszigetelés után 2023-ban az udvaron elbontották a régi garázst, egy új fedett kocsibeálló készült helyette, illetve térkő-burkolatot kapott az udvar és épült egy kapubejáró. Az épületen belül a befejeződött a festés, a burkolás és a villanyszerelési munka a földszinti vizesblokkokban, a konyhában, a földszinti közösségi térben és a papi szobában. A beruházások alapját két pályázat szolgálta. Az egyik a "Magyar Falu Program Egyházi Közösségi Terek felújítása – 2021." volt, amely 24. 999.998 Ft-os állami támogatást jelentett. A másik pedig a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság pályázata 15.000.000 Ft értékben.
Amennyiben teljesen elkészül az épület, akkor 4-5 civil szervezetnek, valamint – ha nem is egyszerre – mintegy 100 helyi, vallásos embernek, többszáz egyházi iskolába járó diáknak nyújthat helyet a közösségi élet terén. A helyi közösségek megerősödése pedig csökkenti az elvándorlást, növeli az identitástudatot és erősítheti a keresztény értékrendet. Az eddig kihasználatlan épület funkciót kap, a vallásos turizmus megerősödik, ezáltal a településünk népszerűbb lesz.
A Magyar Kormány egyházpolitikája által 2019-ig bezárólag 79 millió Ft pályázati forrást sikerült az Egyházközségnek és a Hédervár Templomaiért Alapítványnak együttesen elnyerni.
A sikeres pályázatok felkutatását, előkészítését, beadását és utómunkálatait számtalan önkéntes munkaórával Szabóné Németh Ágnes és Györkös István végezték. A Hédervári Római Katolikus Egyházközség köszönetét fejezi ki nekik áldozatos munkájukért!
A Hédervári Római Katolikus Egyházközség vezetősége