5/2017. (III.24.) önkormányzati rendelete
Hédervár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2017.(III.24.) önkormányzati rendelete
Hédervár Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023.04.07.
Hédervár Község Önkormányzat Képviselőtestületének Hédervár Község Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Hédervár község teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), ágazati szabványok stb.), ezen rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. javasolt telekhatár: a javasolt telekhatár betartása nem kötelező, jelen rendelet övezeti és egyéb előírásainak megfelelően alakíthatók telkek a javasolt telekhatárral meghatározottól eltérően is.
2. telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)
3. telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)
4. kötelező telekhatár: a jelölt telekhatár betartása és kialakítása a szabályozási terven jelölt helyen és módon kötelezően kialakítandó
II. Fejezet
A terület-felhasználás rendszere és a terület-felhasználás általános követelményei
3. Szabályozási elemek, övezeti besorolások, a telekalakítás szabályai
3. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.
1. I. rendű kötelező szabályozási elemek
1. az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
1. a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal)
2. a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
3. építési övezet, övezet határa
4. beépített és beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területek határa
5. 10 éven túli (távlati) szabályozási vonal
6. telek beépíthető és nem beépíthető területének határa
7. építési hely határa
8. építési vonal
9. beültetési kötelezettség határa
9a.2 kötelező megszüntető jel
1. II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek és a javasolt telekhatár.
2. A TH-22-02-17 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/1-M része jelen rendelet 1. melléklete.
3. A TH-22-02-17 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/2-M része jelen rendelet 2. melléklete.
4. A TH-15-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/3 része jelen rendelet 3. melléklete.
5. A TH-15-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 része jelen rendelet 4. melléklete.
4. § A szabályozási és övezeti terv a tervezési területet az 5. mellékletben szabályozott övezetekre bontja.
5. § A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak megfelelően végezhető.
6. § A rendelet 1. mellékletében, 2. mellékletében, 3. mellékletében, 4. mellékletében javasolt telekhatárral, javasolt megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás.
7. § Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek, azonban azon telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető.
8. § A település területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki.
9. § Lakóterületen a 6. mellékletben jelölt övezeten belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.
4. A létesítmények elhelyezésének és kialakításának szabályai
10. § Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.
11. § Azokon a területeken, amelyekben a rendelet 1. mellékletben, 2. mellékletben, 3. mellékletben, 4. mellékletben építési hely határát jelölnek meg, épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően.
12. § Azokon a területeken, amelyeken a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő- oldal- és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.
13. §5 (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli, az alábbi módon kell az épületeket elhelyezni új beépítésű területen:
a) kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron,
b) dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron,
c) észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron,
d) észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron
(2) A kialakult, már beépített utcákban a beépítés rendje igazodjon a meglévő utcai beépítéshez.
(3) Oldalhatáron álló beépítés esetén az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető.
14. § Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.
15. § A vonatkozó jogszabályban meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.
15/A. § Telekalakítás esetén, amennyiben a telekalakítás az építési hely szabályozási terven kijelölt területét is érinti, a telekalakítást követően a szabályozási terven kijelölt építési helyet úgy kell figyelembe venni, hogy a két építési hely között lévő megszűnő, érintett oldal vagy hátsókerti rész is építési hellyé válik.
15/B. § Lf-7 lakóövezetben, közforgalom elől elzárt magánúttal történő feltárással, a minimum 80 méter hosszúságú lelkek hátsó részén, azok megosztásával kialakítható új építési telek, amennyiben a szabályozási terven is jelölve van.
5. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések
16. § Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg jelen rendelet közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.
17. § Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.
18. § Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.
19. § Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az építménymagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.
20. § Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben esetleg kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásokban rögzített, a beépítéshez szükséges minimális telekméretekhez a telek még beépíthető. Új telekosztást csak a minimális a telekalakításhoz szükséges méretek betartásával lehetséges végezni.
21. § Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, maximálisan 20 méter eltérés engedélyezett.
22. § Kialakult állapot esetén a zártsorú beépítésű részeken tekintettel a hagyományos épület-elhelyezésre, vagy utcaképre és amennyiben azt a szabályozási terv övezeti előírásai szükségessé teszik a vonatkozó jogszabály szerinti épületek közötti legkisebb távolság csökkenthető, de az nem lehet kisebb 1 m-nél.
23. § (1) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége az alábbiak szerint alakulhat:
1. általában a szomszédos épületek átlagos mélysége, vagy
2. legfeljebb 25 m az övezeti előírások keretei között
1. Az épület hátsókerti építési határvonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési határvonalától. A beforduló udvari szárny elhelyezése oldalhatáron állóan a kialakult beépítésnek megfelelően lehetséges.
24. § (1) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.
1. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.
2. Kialakult telektömbben a tetőhajlásszög a csatlakozó szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodjon. Zártsorú beépítés esetén a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítően legyen azonos a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével.
25. § A lakóterületeken belül a 12 m-nél kisebb telekszélességű, a 25 m-nél kisebb telekmélységű telkek nem építhetőek be. Beépítésük csak az övezetben szereplő minimális paraméterek alapján kialakított telekméretek esetén lehetséges.
6. A közművekre vonatkozó rendelkezések
26. § A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
27. § A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.
28. § Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.
29. § Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.
30. § Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
31. § Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, vagy szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
32. § A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.
33. § Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
34. § A település központjában vagy az új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.
35. § A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén vagy a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.
36. § Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.
37. § Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.
38. § Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
39. § A nagy-középnyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 10 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.
40. § Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
41. § (1) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén, külterületen a tengelytől mért 6 m-es, belterületen a tengelytől mért 2,5 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.
(2) A 120 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.
42. § (1) Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(VI.30.) 1. §
43. § Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni.
44. § A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani.
45. § Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, vagy meglévő közterületek felújításánál a megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni.
III. Fejezet
Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények – táj és településkép védelem
46. § Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda tőszinttől mért 0,02-0,60 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
47. § (1) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon.
1. Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni.
2. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 m legyen.
48. § A település területén a beépítésre szánt területeken belül a gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más szín magas tetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
49. § A település területén a beépítésre szánt területeken tetőfedés anyagaként természetes színű fémlemez fedés alkalmazható.
50. § Zártsorú beépítésű vegyes területeken építési telkenként utcafronton legfeljebb egy maximum 4 m széles és 4,50 m magas gépjárműforgalmi bejárat létesíthető. A hagyományos kocsi áthajtó jellegű garázsbejáratokat továbbra is az eredeti állapotában kell fenntartani.
51. § A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.
52. § Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(VI.30.) 1. §
53. § A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.
54. § Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el.
55. § (1) A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet.
1. Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.
2. A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az építési törvény szerinti esetekben kell intézkedni.
3. A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.
4. A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja.
5. Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(VI.30.) 1. §
6. A település területén lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelület tervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.
56. § A közigazgatási területen belül torony jellegű építmény (szélkerék, kémény adótorony, kilátó, siló reklámtorony) piros festéssel nem készülhet.
57. § A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe a hatályos kormányrendelet szerint lehetséges.
58. § A nagykiterjedésű új fejlesztési területeken beépítési koncepció alapján lehetséges a területek beépítése. A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen,településképi vélemény beszerzése szükséges.
IV. Fejezet
Környezet- és természetvédelmi követelmények
7. Levegőtisztaság védelem
59. § Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület) nem érint.
60. § A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, vagy a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.
8. Zaj- és rezgésvédelem
61. § (1) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
1. Kertvárosias és falusias lakóterület: 2. terület-felhasználási kategória
2. Településközpont vegyes terület: 3. terület-felhasználási kategória
3. Gazdasági és különleges terület: 4. terület-felhasználási kategória
1. Üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.
62. § (1) A tervezési területek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
1. Kertvárosias és falusias lakóterület: 2. terület-felhasználási kategória
2. Településközpont vegyes terület: 3. terület-felhasználási kategória
3. Gazdasági és különleges terület: 4. terület-felhasználási kategória
1. A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.
63. § (1) A tervezési területek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
1. Kertvárosias és falusias lakóterület: 2. terület-felhasználási kategória
2. Településközpont vegyes terület: 3. terület-felhasználási kategória
3. Gazdasági és különleges terület: 4. terület-felhasználási kategória
1. A település területén építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet.
9. A föld védelme
64. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
1. Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
2. A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.
65. § (1) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.
1. A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
66. § A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.
67. § Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.
10. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme
68. § A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.
69. § A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály előírásait be kell tartani.
70. § A tervezési terület a vonatkozó jogszabály alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint az érzékeny kategóriába tartozik.
71. § A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló hatályos jogszabály rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe a vonatkozó jogszabály szerinti 3. általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.
72. § Nem burkolt felületen hulladék, vagy a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
73. § Húsz vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
74. § A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.
75. § Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.
11. Egyéb környezetvédelmi követelmények
76. § A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható.
77. § A település beépített és beépítésre szánt területétől számított 1000 méteres védőtávolságán belül hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) vagy más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely újonnan nem létesíthető.
12. Természetvédelem
78. § A természeti területeket és az országos ökológiai hálózat területeit a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete tartalmazza.
79. § A természetvédelemmel érintett területek, objektumok esetében a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit be kell tartani.
V. Fejezet
Egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények
13. Pavilon jellegű építmények
80. § Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető vagy üzemeltethető, határozott időtartamra.
81. § Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása vagy turisztikai információ-szolgáltatás lehet.
82. § Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges.
14. Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszvilágítás
83. § (1) A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.
1. Közterület felett kifeszített, vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, vagy nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.
2. Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el. A belterületi lakó övezetek határához 100 m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.
3. Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.
4. Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja
5. Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
6. Védett területen belül épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.
84. § Közterületen kihangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaróan, a jogszabályban előírt környezeti és beltéri zajhatárértékeket betartva történhet.
85. § (1) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
1. A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz,- vagy díszvilágításhoz.
15. Kerítések
86. § A tervezési területen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető.
87. § Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.
88. § (1) A telek közterületi határvonalán tömör kerítés létesítendő, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.
1. A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal
16. Állattartás céljára szolgáló épületek
89. § Nagy létszámú új nagyüzemi állattartó épületek a beépítésre szánt területek határától 500 méteren belül nem építhetőek. Kivéve az erre a célra külön kijelölt területeket.
17. Egyéb épületek, építmények
90. § Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.
91. § Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.
92. § Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.
93. § A település belterületi meglévő és tervezett lakóövezeteitől számított 100 m-en belül adó, -átjátszó torony nem helyezhető el.
93/A. §6 A település közigazgatási területén minden egy lakó- és üdülő egység után 1 db gépjármű elhelyezését biztosítani kell saját telken belül. A gépjármű épületen kívüli elhelyezése esetén a gépjármű elhelyezésére szolgáló terület és annak megközelítését szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöldfelületbe. A gépjármű épületen kívüli e/helyezésére szolgáló terület minimális nagysága 1 gépjármű esetén 5 méter X 5 méter. A közlekedési út szélessége minimum 2,5 méter. Ha az épületen belül kerül elhelyezésre a gépjármű, úgy annak megközelítésére szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöld felületbe.
VI. Fejezet
Övezeti előírások – beépítésre szánt területek
18. Beépítésre szánt területek
94. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.
1. Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.
95. § (1) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja
1. SZ: szabadon álló,
2. O: oldalhatáron álló
3. Z: zártsorú
1. Épületek elhelyezése:
1. már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
2. új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35-36. §. –ban foglaltak figyelembe vételével történhet.
1. Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület szabadon állóként is elhelyezhető. Zártsorú beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület oldalhatáron állóként is elhelyezhető.
96. § Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló.
97. § Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként a rendelet mellékletei összesítik.
19. Lakóterületek
98. § A lakóterületek övezeti tagolását a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete,4. melléklete tartalmazza.
20. Kertvárosias lakóterületek
99. § A kertvárosias lakóterület legfeljebb 6,0 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kisipari építmények elhelyezésére szolgál.
100. § A kertvárosias lakóterületen a vonatkozó jogszabály szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.
101. § (1) A vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.
1. Kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs vagy önálló garázs két jármű feletti célra.
102. § A kertvárosias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
103. § A kertvárosias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.
104. § A kertvárosias lakóterületeken melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát.
105. § A kertvárosias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.
106. § A kertvárosias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat a rendelet 7. melléklete tartalmazza.
21. Falusias lakóterületek
107. § A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kisipari építmények elhelyezésére szolgál.
108. § A falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabály szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.
109. § (1) A vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.
(2) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs vagy önálló garázs két jármű feletti célra.
110. § A falusias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
111. § A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.
112. § A falusias lakóterületeken melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát.
113. § A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.
114. § A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat a rendelet 8. melléklete tartalmazza.
22. Vegyes területek - Településközpont és Intézmény területek
115. § A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
116. § (1) A településközpont vegyes területen a vonatkozó jogszabály szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, a jelen § (2) bekezdés figyelembe vételével.
1. A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint termelő kertészeti építmény.
2. Településközpont vegyes területen belül 500 m2-nél kisebb építési telken maximum kettő önálló rendeltetési egység helyezhető el. Amennyiben az (5) bekezdés szerinti gépjármű-elhelyezési igénynél 30 %-kal több parkolót alakítanak ki a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően, a rendeltetési egységek száma eggyel növelhető.
117. § A vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet szabályainak figyelembe vételével.
118. §
119. § A vegyes, településközpont és intézmény területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
120. § A vegyes, településközpont és intézmény területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a jelen rendelet 59.-79 § szerint kell alkalmazni.
121. § A vegyes,településközpont és Intézmény területen a részletes övezeti előírásokat a rendelet 9. melléklete tartalmazza.
23. Gazdasági területek
122. § (1) A közigazgatási területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket az alábbi területekre bontja:
1. kereskedelmi szolgáltató gazdasági
2. ipari gazdasági:
1. Általános esetben a Gksz jelű - kereskedelmi szolgáltató gazdasági - övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át.
2. Gkszjelű - kereskedelmi szolgáltató gazdasági és Gip-ipari gazdasági területeken terménytárolásra alkalmas silók a telek területének 10%-án 20m magasságig építhetők.
123. § A gazdasági területek övezeti tagolását a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete tartalmazza.
24. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek
124. § A Gksz kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
124/A. § (1) A Gksz-3 építési övezet területén új főépítmény építésének alapfeltételei az alábbiak:
a. az érintett telek / telkek belterületbe vonása megtörténtb. az épület rendeltetésszerű használatához szükséges összközművek a használatbevételig igazoltan kiépülnek;c. vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-ban telken belül biztosított /biztosítható;d. a telkek rendeltetésszerű használatához szükséges úthálózat kiépült / vagy a használatbevételig igazoltan kiépül.
125. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el, a rendelet 10. melléklete előírásainak figyelembe vételével.
126. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.
127. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
128. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet59.-79. § szerint kell alkalmazni.
129. § A Gksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
130. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete által jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.
131. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 10. melléklete tartalmazza.
25. Ipari gazdasági területek
132. § A Gipipari gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el, a rendelet11. melléklete előírásainak figyelembe vételével.
133. § Az ipari gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni.
134. § Az ipari gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
135. § Az ipari gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.
1. A Gip jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
136. § Az ipari gazdasági területeken a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete által jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.
137. § Az ipari gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 11. melléklete tartalmazza.
26. Beépítésre szánt különleges területek
138. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott területektől eltérő területek.
1. A tervezési területen belül a szabályozási tervek építési sajátosságaiknak megfelelően a következő beépítésre szánt különleges területeket határozza meg:
1. Ksp Sport-szabadidős terület
2. Kif Idegenforgalmi terület
3. Kmü Mezőgazdasági üzemi terület
4. Keü Egészségügyi és gyógyászati központ
5. Ks Strand terület
6. Kkp Kastélypark területe
139. § A különleges területek övezeti tagolását a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete tartalmazza.
27. Különleges sport- és szabadidős területek
140. § (1) A sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el. Az övezetben 1 db. lakó épület elhelyezhető, a terület ellátáshoz szükséges szolgálati lakás funkcióval.
1. A Ksp területen jelen § (1) bekezdésében említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület és megújuló energiatermeléssel kapcsolatos épületek-építmények is elhelyezhetőek a rendelet 12. mellékletében foglaltak figyelembe vételével.
141. § A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.
142. § A sport- és szabadidős területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
143. § A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.
144. § A sport- és szabadidős területeken a rendelet 1. mellékletében, 2. mellékletében, 3. mellékletében, 4. melléklete jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét vagy fát) kell telepíteni.
145. § A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 12. melléklete tartalmazza.
28. Különleges idegenforgalmi terület
146. § A Kif jelű különleges idegenforgalmi területen elhelyezhetőek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek. A terület fenntartásához szükséges épületek
146/A. § (1) A Kif-2 jelű különleges idegenforgalmi területen elhelyezhető funkciók:
a. a turisztika- és idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítményei (kiemelt tekintettel bemutató-, látogatóközpont stb.);
b. a turisztika- és idegenforgalom szálláshely, szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei;
c. vendéglátó létesítmények;
d. a pihenést, sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények;
e. állattartáshoz és ahhoz kapcsolódó épületek és építmények a 27. sz. melléklet szerint;
f. a terület és a szomszédos lakóterületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari tevékenységek;
g. a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, igazgatási és irodaépületek;
h. maximum 12 m magasságú kilátó
(2) Az (1) bekezdésben szereplő funkciók több épületben is elhelyezhetőek az alábbiak szerint:
a.) az a.) – d.) pontokban felsorolt funkciójú épület esetében az épület megengedett legnagyobb bruttó alapterülete 400 m2 lehet;
b.) az e.) –h.) pontokban felsorolt funkciójú épület esetében az épület megengedett legnagyobb bruttó alapterülete 250 m2 lehet;
c.) vegyes funkciójú épület esetében az 50%-nál nagyobb arányban megjelenő funkcióként veendő figyelembe a fenti a.) és b.) pontokban leírt méretek figyelembevételével;
d.) az főépületek között telepítési távolságként az építési övezetre meghatározott építménymagasságot tartani kell.
146/B. § (1) A Kif építési övezet területén új főépítmény építésének alapfeltételei az alábbiak:
a. az érintett telek / telkek belterületbe vonása megtörtént;
b. az épület rendeltetésszerű használatához szükséges összközművek a használatbevételig igazoltan kiépülnek;
c. vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-ban telken belül biztosított / biztosítható;
d. a telkek rendeltetésszerű használatához szükséges úthálózat kiépült / vagy a használatbevételig igazoltan kiépül
147. § A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.
148. § A sport- és szabadidős területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
149. § A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.
150. § A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 13. melléklete tartalmazza.
29. Különleges mezőgazdasági üzemi terület
151. § A Kmü különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el a rendelet 14. melléklete előírásainak figyelembe vételével.
152. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni.
153. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
154. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 57.-79. § szerint kell alkalmazni.
155. § A Kmü jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
156. § A Kmü jelű övezetekben, lakóépület esetében az épület maximum 25 m2 nettó hasznos alapterülettel növelhető, a meglévő tetőtér beépíthető.
157. § A Kmü jelű övezetekben, önálló lakó rendeltetési egységek száma nem növelhető.
158. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen belül a részletes övezeti előírásokat rendelet 14. melléklete tartalmazza.
30. Különleges egészségügyi és gyógyászati központ
159. § A Keü jelű különleges egészségügyi és gyógyászati központ területén egészségügyi létesítmények (kórház és rehabilitációs hotelek), idősek otthona, látogatók számára szolgáló hotel, termálfürdő, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények, valamint ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetőek el.
160. § Az egészségügyi és gyógyászati központ területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.
161. § Az egészségügyi és gyógyászati központ területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
162. § Az egészségügyi és gyógyászati központ területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.
163. § Az egészségügyi és gyógyászati központ területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 15. melléklete tartalmazza.
31. Különleges strand terület
164. § A Ks jelű különleges strand területen a strand és a tevékenységéhez kapcsolódó kiszolgáló, kereskedelmi épület és építmény helyezhető el.
165. § A strand területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.
166. § A strand területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
167. § A strand területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.
168. § A strand területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 16. melléklete tartalmazza.
32. Különleges kastélypark terület
169. § (1) A Kkp-1 jelű különleges kastélypark terület építési övezetében új épület nem építhető.
(2) A Kastélypark (Kkp) területén kizárólag a Kastély funkcióját kiszolgáló, ahhoz szorosan kapcsolódó funkciójú rendeltetések helyezhetőek el.
170. § A kastélypark területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.
171. § A kastélypark területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
172. § A kastélypark területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.
173. § A kastélypark területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 17. melléklete tartalmazza.
33. Üdülőházas terület
174. § Az Üü jelű üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
175. § Az üdülőházas területen állattartó épület - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.
176. § Üdülőházas területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.
177. § Üdülőházas területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
178. § Üdülőházas területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.
179. § Üdülőházas területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 18. melléklete tartalmazza.
33. Hétvégi házas terület
180. § Az Üh jelű hétvégi házas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
181. § A hétvégi házas területen a helyi építési szabályzatban elő lehet írni, hogy az üdülőegységeket csak csoportos formában lehet elhelyezni.
182. § A helyi építési szabályzatban megengedhető olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezése.
183. § A hétvégi házas területen közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.
184. § Üdülőházas területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.
185. § Üdülőházas területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.
186. § Üdülőházas területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.
187. § Üdülőházas területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 19. melléklete tartalmazza.
VII. Fejezet
Övezeti előírások – beépítésre nem szánt területek
30. Közlekedési és közműterületek
188. § A közlekedési és közmű területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák ezek csomópontjai valamint a közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, termálkút és építményeinek, valamint, köztárgyak és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület
189. § (1) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete,3. melléklete, 4. melléklete valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák.
1. Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, parkoló, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, vagy növényzet telepíthető.
190. § Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.
191. § Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.
192. § A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően akadálymentesen kell kialakítani.
193. § A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.
194. § Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.
195. § A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.
196. § A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.
197. § A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.
198. § Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányának tengelyétől számított 50 m-en belül épület, építmény csak a vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfelelően, a vasút kezelőjének és az illetékes szakhatóságnak a hozzájárulásával helyezhető el.
199. § Országos közforgalmú vasútvonal keresztezése és megközelítése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges.
200. § A tervezési területen belül a szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja:
1. országos mellékút KÖuOM
2. településközi út KÖuT
3. kiszolgáló út, lakóút KÖu
4. gyalogút KÖuGYA
5. mezőgazdasági út KÖuMg
6. sétány KÖuS
7. parkoló KÖuPA
8. szennyvíztelep KÖK1
9. szennyvíz átemelő KÖK2
10. gázfogadó KÖK3
201. § A közlekedési területek övezeti tagolását a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, 4. melléklete tartalmazza.
202. § A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélességét a rendelet 20. melléklete tartalmazza.
203. § A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.
31. Különleges területek
204. § A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott területektől eltérő területek.
205. § A tervezési területen belül a szabályozási tervek építési sajátosságaiknak megfelelően következő beépítésre nem szánt különleges területeket határozza meg:
1. Kkarb Arborétum
2. Kkif Idegenforgalmi
3. Kks Strand
4. Kkt Temető
32. Különleges arborétum területek
206. § Az arborétum területén a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el.
207. § Az övezet részletes előírásait a 21. melléklet tartalmazza.
33. Különleges idegenforgalmi területek
208. § A beépítésre nem szánt idegenforgalmi területet a "Kont-Fa" helyi védett érték fenntartásához, kiegészítő idegenforgalmat kiszolgáló épületek helyezhetőek el.
209. § Az övezet részletes előírásait a 22. melléklet tartalmazza.
Különleges strand terület
210. § A Kks jelű különleges strand területen a strand és a tevékenységéhez kapcsolódó kiszolgáló, kereskedelmi épület és építmény helyezhető el, a NATURA 2000 és Ökológiai hálózat vonatkozó jogszabályai figyelembevételével.
211. § Az övezet részletes előírásait a 23. melléklet tartalmazza.
34. Különleges temető területek
212. § A temető területén a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el.
213. § Az övezet részletes előírásait a 24. melléklet tartalmazza.
214. § Az övezetben magas tetős épület helyezhető el, elő és oldalkert kialakítása nélkül.
215. § A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen.
216. § A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.
217. § A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály betartása kötelező.
218. § A temető területén, található meglévő fasorokat meg kell tartani és gondoskodni kell azok megújításáról.
35. Zöldterületek
219. § A tervezési területen belül zöldterület az állandó növényzettel fedett (Zkp-Közpark övezet) területe.
220. § Az övezet részletes előírásait a 25. melléklet tartalmazza.
221. § A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, vagy a fenntartást szolgáló létesítmények.
222. § Közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.
223. § A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el.
36. Erdőterületek
224. § Az erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
1. Ev Védő erdő
2. Eg Gazdasági erdő
225. § Az övezet részletes előírásait a 26. melléklet tartalmazza.
226. § Védő erdő övezetben (Ev övezet) épületek nem helyezhetők el. Az övezetben nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, megújuló energiaforrások műtárgyai kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.
227. § Hatályon kívül helyezte a 12/2017.(VI.30.) 1. §
228. § A gazdasági erdő területeken (Eg övezet) épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt vagy ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.
229. § Az erdőterületeken kizárólag áttört kialakítású, vadvédelmi kerítés létesíthető.
37. Mezőgazdasági területek általános előírásai
230. § A mezőgazdasági területen elsődlegesen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás építményei, valamint a működéshez szükséges karbantartó és segédüzemi létesítmények valamint lakóház helyezhetők el.
231. § A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat, a történelmi borvidéki jelleg megőrzése és a táji, természeti értékek védelme érdekében a mezőgazdasági területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:
232. § A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
233. § Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre.
234. § A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt vagy ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.
38. Általános mezőgazdasági terület
235. § Általános mezőgazdasági területen (Má övezetben) amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi lakófunkciót is szolgáló épület elhelyezhető. A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de — a tájkarakter megőrzése érdekében — legfeljebb 300 m2 lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.
236. § Az övezet részletes előírásait a 27. melléklet tartalmazza.
237. § Általános mezőgazdasági területen (Má övezetben) több telekből álló birtoktest kialakíthatása esetén birtokközpont kialakítható. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség (3%) a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetés-szerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető.
238. § A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
239. § Általános mezőgazdasági területen (Má övezetben) az építési hely határvonalai:
1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 15 m-re,
3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 15 m-re húzódik.
240. § Kerítés kizárólag fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés a mezőgazda- sági övezetekben nem létesíthető.
39. Vízgazdálkodási területek
241. § A vízgazdálkodási területekbe (V övezet) a vízfolyások medre és partja, holtágak, a nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak.
242. § A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály előírásainak megfelelően lehet.
243. § A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben lehet.
244. § Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
245. § (1) Hatályát veszti Hédervár Község Önkormányzat Képviselőtestületének a Helyi Építési
Szabályzatról szóló 5/2002. (VI. 12.) számú rendelete.
245. § (2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 4/2017. (III. 17.) számú rendelete nem lép hatályba.
(3) E rendelet 245. § (2) bekezdése a kihirdetését követő napon a többi rendelkezése a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.
A kapcsolódó mellékletek letölthetők ITT a Záró rendelkezések alatt.